2013. május 31., péntek

A kirándulás első napja





2013. május 30.

Az "Erkelesek szemével"
Nagy izgalommal vártuk a kirándulás napját. Kora reggel ébredtünk, s miután bepakoltunk a buszba, s elbúcsúztunk szüleinktől, elindultunk háromnapos utunkra. Vállaj felé vettük az irányt, s hamarosan már a határátkelőnél voltunk. A határőrök megnézték az igazolványunkat, szerencsére nem volt semmi gond. Az idegenvezető néni elmondta, hogy milyen gazdag program vár ránk, s minden megállás előtt mesélt a ránk váró nevezetességekről. E mellett egy-egy társunk is elmondta az adott helyről készített ismertetőjét.
Először Nagykárolyban álltunk meg, ahol megcsodálhattuk a Károlyi kastélyt, aminek egyedülállóan nagy a díszterme. Végigjártuk a korabeli bútorokkal berendezett termeket, majd egy helyi történész bácsi végigvezetett bennünket a város szűk, kanyargós utcáin. Gyönyörködtünk a zsinagógában, emlékeztünk az itt született bibliafordító Károli Gáspárra és az írónőre, Kaffka Margitra. Megnéztük az épületet, ahol Ady Endre tanult, s egy másikat, ahol a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc dolgozott. Láttuk, hogy 1845-ben hol ismerkedett meg Petőfi Sándor Szendrey Júliával.
Hosszú buszozás után elérkeztünk Ady Endre szülőfalujába, Érmindszentre. Ott megtekinthettük a költő szülőházát, ahová később egy nagyobb házat is építettek. Oda ugyan nem mehettünk be, de az udvaron volt néhány pad, beszélgettünk, fotózkodtunk. Megkoszorúztuk az ott álló szobrot is.
Ismét sokat utaztunk, hogy Zilah városába érjünk. Amint kiszálltunk a buszból, cseperegni kezdett az eső. Elindultunk Ady gimnáziumához, a Wesselényi Református Kollégiumhoz, de csak kívülről nézhettük meg. Az idegenvezetőnk mondott ismertetőt e épület történelméről. A főtéren állt Wesselényi Miklós szobra, amely azt a pillanatot örökítette meg, amikor a báró felszabadítja a jobbágyait.
Körülbelül 80 kilométer buszozást és pihenést követően megérkeztünk Kolozsvárra, ahol hosszú sétára indultunk a városban. Éva néni vezetett minket körbe. Először a főtér nevezetességeit és annak környékét mutatta be nekünk. Ellátogattunk Mátyás király és Bocskai István szülőházához. Megnéztük Mátyás király szobrát is, csodálattal és megilletődve léptünk be a Szent Mihály templomba, ahol annak idején Mátyás királyt is megkeresztelték. Láttuk a magyar egyetemet, a Kolozsvári testvérek alkotását, a Sárkányölő Szent György szobrát. Utazásunkat a Házsongárdi temetőben folytattuk, ahol Apáczai Csere János, Kós Károly és Reményik Sándor sírjára helyeztünk koszorút. Egy társunk a költő egy versét is felolvasta.
Fáradtan, de friss élményekkel gazdagodva foglaltuk el a szállásunkat, ahol már várt bennünket a meleg, finom vacsora.
Polgári Marianna, Czirják Petra

"Vasváris" visszaemlékezésben

Kora reggel léptük át a határt Vállajnál.
Elsőként Nagykárolyban álltunk meg, ahol fölkerestük a város legfontosabb történelmi és irodalmi nevezetességeit. A Károlyi-kastély megtekintése után a hangulatos belvárost ismertük meg. Sétánk során megnéztük a ma már nem működő Zsinagógát, a református templomot, Károli Gáspár szobrát, az Aranyszarvas fogadót, ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát, a régi megyeházát, ahol Kölcsey jegyzőként dolgozott, a középiskolát, ahol Ady az első négy évfolyamot végezte, valamint fölkerestük Kaffka Margit írónő szülőházát.
Következő állomásunk Érmindszent, Ady szülőháza volt. Sajnos bemenni nem tudtunk, de legalább kívülről láttuk azt az egyszerű környezetet, ahol nagy költőnk meglátta a napvilágot. Itt megkoszorúztuk Ady szobrát.
Zilah felé haladva Sződemeterre, Kölcsey szülőhelyére tettünk képzeletbeli látogatást, társunk, Horváth Vivien ismertetőjének a segítségével. Zilahon, ahol hirtelen „leszakadt az ég”, megnéztük Ady gimnáziumát, valamint Fadrusz János gyönyörű szobrát, amely Wesselényi Miklóst és a hozzá könyörgő jobbágyot ábrázolja.
Végül Kolozsvárra vettük az irányt. A történelmi és irodalmi emlékekben bővelkedő városban megcsodáltuk a Szent Mihály templomot a keresztelőkúttal, melyben Mátyást is megkeresztelték. A templom melletti téren megnéztük Mátyás hatalmas lovas szobrát, valamint a belváros további nevezetességeit: Mátyás és Bocskai István szülőházát, a régi városházát. Sétáltunk Kolozsvár legrégebbi utcáján, a Farkas utcán, ott megálltunk a templom előtt, láthattuk az óvár falmaradványait, s a Kolozsvári testvérek XIV. századi Szent György-szobrát. Ez Európa első teljes alakos bronz lovas szobra.
A Házsongárdi temetőben fölkerestük Kós Károly (építész, polihisztor), Reményik Sándor (költő) és Apáczai Csere János (író) síremlékét, és koszorút, valamint szalagot helyeztünk el.
A késő esti órákban érkeztünk szálláshelyünkre.
Éliás Kristóf és Nyilas Gábor









2013. május 19., vasárnap

Előkészítő óra 2

Előkészítő óra az Erkel Tagintézményben - Ismeretek Erdélyről




A mezőség elfeledett kincsi nyomában
Magyarország lakossága a honfoglalás óta (896-900) népesen gyarapodott.
2 éve 13 millióan, ma már 10 millióan se vagyunk. Már a bejövetelkor a Kárpát-medencében éltek más népek, többek között avarok és szlovákok. Vannak olyan népek melyek a mai napig kisebbségben velünk élnek, őket nevezzük nemzetiségeknek. A magyarok főként Magyarországon, de a világ más részein is megtalálhatóak. Ez a trianoni békeszerződésnek köszönhető. Ezután a lakosság mintegy 40%-kal csökkent.
Napjainkban közel 5 millió magyar él más országokban nemzetiségként, ez a szórvány magyarság.
Vannak még olyan települések ahol még őrzik a magyar nyelvet, kultúrát, ilyen például Újfehértó testvérvárosa Magyardécse.
Simoncsik Petra 7. a

Kallós Zoltán
Kallós Zoltán szinte egész vagyonát különböző hímzésekre költötte. Minden hímzésnek tudja a történetét és azt is, hogy hol szerezte.
Megalapította a Kallós Alapítványt, hogy néhány gyerek itt tanulhasson, és megismerjék a hagyományos eszközöket, dalokat, táncokat. Az Alapítvány még ma is működik. Sok díjjal tűntették ki Kallós Zoltánt. Volt egy szép pipás doboza, de azt ellopták tőle.
Sok más történetet is tud mesélni.
Lázár Gergely 7. a

Erdély néprajza
Erdély mezőségi néprajzi tája. Jellemző a népviselet ezen a tájon. Erdélyi porció. Erdély mezőgazdaságára és állattartására legjellemzőbb állat a juh. A juh tejéből különböző tejtermékeket készítettek különféle eszközökkel. Jellemző az erdélyi népre, hogy különböző hiedelmeket találtak ki, például: Drakula, emberfarkasok, vérfarkasok.
Tóth Zsófia 7. a


Erdély: irodalmi, történelmi személyek, helyszínek
Nagykároly:      98% magyar
                            Kölcsey Ferenc (politikus)
                            Károli Gáspár: Biblia 1590
Zilah:                 Ady Endre
Kolozsvár:         Mátyás király
                           Bocskai István
                           Szent Mihály templom gótikus római
                           Napoka keresése
Válaszút:           Wass Albert:  Tizenhárom almafa
                                                   Adjátok vissza a hegyeimet!
Szamosújvár:   Rózsa Sándor
Kalotaszeg:       Királyhágótól Kolozsvárig
                          Bánffyhunyad
Csucsa:              Ady szerelme
Nagyvárad:       Nagysándor József
Támcsu Hanna 7. a