2013. június 01.
Az "Erkelesek szemével"
Kirándulásunk utolsó reggelén a
bőséges reggeli után összepakoltunk, s már helyi idő szerint nyolc órakor
elindultunk.
A Mezőség legjelentősebb néprajzi központja, Szék volt utunk első állomása. A kora Árpád-kori háromajtós templomot éppen restaurálják, de így is érdeklődve néztük meg. A széki tájház híven őrzi a gazdag népi hímzés gazdagságát, a népi építészet hagyományát. Ezután már várt ránk Körösfő. Először a Körös folyó forrásánál álltunk meg, s elcsodálkoztunk, hogy milyen „apró vízből” ered a több ágból álló nagy folyó. Körösfőnek nagyon szép kora középkori református temploma van, ezt is meglátogattuk, s megkoszorúztuk Vasvári Pál emlékművét, aki a közelben halt hősi halált az 1848-as szabadságharc idején. Ezt követően a kirakodóvásárban szebbnél szebb népművészeti alkotásokban válogathattunk, mindenki ízléses szép emléket vihetett haza szeretteinek. Aztán tovább utazva egy szép helyen megállva fogyasztottuk el az ebédet. Kísérő idegenvezetőink egy nagy meglepetést is tartogattak számunkra: egy hatalmas, finom csokitortával köszöntötték tanárainkat s természetesen minket is.
Az ebéd után a következő úti célunk Csucsa volt, ahol nagy költőnk, Ady Endre emlékeit kerestük. Jártunk a kis házban, ahol Ady együtt élt feleségével, Csinszkával, s megnéztük az egykori Boncza kastélyt is. Innen a Királyhágó felé indultunk, amely választóvonal Erdély és a Partium között. Itt rövid pihenőt tartottunk, még egy pillantást vetettünk a csodálatos tájra.
Kirándulásunk utolsó állomása a „Körös-parti Párizs”, Nagyvárad volt. Itt áll a tájegység legnagyobb barokk temploma, ahol felidéztük Szent László király emlékét, akinek itt őrzik az ereklyéjét, sőt még egy esküvői szertartás tanúi is lehettünk. Sétát tettünk a belvárosban, melynek csodálatos épületei lenyűgöztek bennünket, hiszen például az itteni híres cukrászda mindennapos vendége volt valamikor Ady Endre is! Felkerestük és megkoszorúztuk Nagysándor József szülőházát. Aki a szabadságharc egyik hős tábornoka volt, későbbi aradi vértanú, s egy éjszakát töltött 1849 nyarán a mi városunkban is.
Nagyon-nagyon fáradtan, de élményekben gazdagon érkeztünk haza Újfehértóra, ahol szüleink, testvéreink nagy szeretettel vártak már bennünket.
A Mezőség legjelentősebb néprajzi központja, Szék volt utunk első állomása. A kora Árpád-kori háromajtós templomot éppen restaurálják, de így is érdeklődve néztük meg. A széki tájház híven őrzi a gazdag népi hímzés gazdagságát, a népi építészet hagyományát. Ezután már várt ránk Körösfő. Először a Körös folyó forrásánál álltunk meg, s elcsodálkoztunk, hogy milyen „apró vízből” ered a több ágból álló nagy folyó. Körösfőnek nagyon szép kora középkori református temploma van, ezt is meglátogattuk, s megkoszorúztuk Vasvári Pál emlékművét, aki a közelben halt hősi halált az 1848-as szabadságharc idején. Ezt követően a kirakodóvásárban szebbnél szebb népművészeti alkotásokban válogathattunk, mindenki ízléses szép emléket vihetett haza szeretteinek. Aztán tovább utazva egy szép helyen megállva fogyasztottuk el az ebédet. Kísérő idegenvezetőink egy nagy meglepetést is tartogattak számunkra: egy hatalmas, finom csokitortával köszöntötték tanárainkat s természetesen minket is.
Az ebéd után a következő úti célunk Csucsa volt, ahol nagy költőnk, Ady Endre emlékeit kerestük. Jártunk a kis házban, ahol Ady együtt élt feleségével, Csinszkával, s megnéztük az egykori Boncza kastélyt is. Innen a Királyhágó felé indultunk, amely választóvonal Erdély és a Partium között. Itt rövid pihenőt tartottunk, még egy pillantást vetettünk a csodálatos tájra.
Kirándulásunk utolsó állomása a „Körös-parti Párizs”, Nagyvárad volt. Itt áll a tájegység legnagyobb barokk temploma, ahol felidéztük Szent László király emlékét, akinek itt őrzik az ereklyéjét, sőt még egy esküvői szertartás tanúi is lehettünk. Sétát tettünk a belvárosban, melynek csodálatos épületei lenyűgöztek bennünket, hiszen például az itteni híres cukrászda mindennapos vendége volt valamikor Ady Endre is! Felkerestük és megkoszorúztuk Nagysándor József szülőházát. Aki a szabadságharc egyik hős tábornoka volt, későbbi aradi vértanú, s egy éjszakát töltött 1849 nyarán a mi városunkban is.
Nagyon-nagyon fáradtan, de élményekben gazdagon érkeztünk haza Újfehértóra, ahol szüleink, testvéreink nagy szeretettel vártak már bennünket.
Kolozsi Sándor
"Vasváris" visszaemlékezésben
Elsőként Székre
mentünk, ahol fölkerestük a tájházat és a XII. századi háromhajós református
templomot.
Legközelebb
Körösfőn álltunk meg, itt szerettük volna látni a Körös forrását, de sajnos
kiszáradt. Itt is megnéztük a református templomot és megálltunk Vasvári Pál
emléktáblájánál.
A
körösfői kirakodóvásárban különböző népművészeti tárgyakat, ajándékot
vásárolhattunk a családtagjainknak. Bánffyhunyad
következett, ahol megnéztük az Árpád-kori református templomot.Innen Csucsára
indultunk. Megnéztük a Boncza-kastélyt, sajnos az Ady-emlékkiállítás már nem
látogatható.
Megnéztük
viszont az egykori Boncza-birtokon Ady barátjának, a román politikusnak és
költőnek, Octavian Gogának a hatalmas mauzóleumát, valamint egy görögkeleti
ortodox templomot, melyet valahonnan messziről szállítottak ide.
A páratlan panorámájú Királyhágón keresztül értünk Nagyváradra, ahol díszkivilágításban csodálhattuk meg a püspöki székesegyházat. Ady városában sétálva megfigyelhettük a szecessziós városkép jellemzőit, fölkerestük Nagysándor József emléktábláját, láthattuk a kávéházat, ahol hajdan Ady gyakran megfordult, a Szigligeti Színházat, a Sas-palotát és egyéb építészeti remekműveket.
Végül egy nagyváradi fagyizás és vacsora után indultunk haza. Páratlan élményben volt részünk a három nap alatt.
A páratlan panorámájú Királyhágón keresztül értünk Nagyváradra, ahol díszkivilágításban csodálhattuk meg a püspöki székesegyházat. Ady városában sétálva megfigyelhettük a szecessziós városkép jellemzőit, fölkerestük Nagysándor József emléktábláját, láthattuk a kávéházat, ahol hajdan Ady gyakran megfordult, a Szigligeti Színházat, a Sas-palotát és egyéb építészeti remekműveket.
Végül egy nagyváradi fagyizás és vacsora után indultunk haza. Páratlan élményben volt részünk a három nap alatt.
Petics Soma és Veres Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése